2011. december 15., csütörtök

A kisfaludi templom tervezője


"Lechner Lóránd
született 1883. július 6-án Vácon. A gimnáziumot Budapesten és egyetemi tanulmányait a Kir. József Műegyetemen elvégezvén, olaszországi tanulmányutat tesz, ahonnan visszatérve, Orth és Somló építészek, majd Nagy Virgil professzor irodájában működik. 1908. évben Nagy Virgil műegyetemi tanár mellé kerül az ókori építési tanszékre, mint tanársegéd, majd később, mint adjunktus. 1908 óta részben fivérénél, Dr. Lechner Jenőnél dolgozik, közel két évtizeden át, részben önálló munkásságot fejt ki. 1908. évben épít több épülettípust, a Wekerle-telep építésénél, majd számos elemi iskolát létesít, mely épületek legnagyobb része a megszállott Erdély és Felső-Magyarország területére esik. Dr. Fábián Gáspárral együtt építi a susáki erdőhivatalt, melyet pályázat útján nyert el és a budapesti IX. kerületi reálgimnáziumot. Dabronyban, Pestújhelyen, Sashalmon és legutóbb Bodrogkisfaludon róm. kath. templomokat épít. Néhány év előtt az állami bérházak pályázatán első díjat nyer. 1912. és 1913. években a besztercebányai és nagybecskereki színházak pályázatán, valamint több fővárosi bérházépület pályázatán, valamint a nagykőrösi fürdő pályázaton. A Chicago-Tribune amerikai felhőkarcoló nemzetközi pályázaton mention honorable-ban részesül. Számos nyaralót és bérházat épít. Újabban építette a bicskei állami polgári iskolát és a csévi és csolnoki, nagyobb terjedelmű elemi iskolákat. Már atyai házában, korai ifjúságától kezdve, művészkörökben nő fel. Nagybátyja, Lechner Ödön és fivére, Lechner Jenő, nagy hatással van építészi tevékenységére. Még technikus korában nyeri el egy magyaros pályázat első díját. Templomépítkezései a középkori stílusok modernebb felfogásában készülnek, míg profán építkezéseit neoklasszikus stílusban építi."


A képek és az idézet forrása:
Jubileumi album 1879-1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve. Szerk. Lakatos Mihály, Mészáros L. Edgár és Óriás Zoltán. Bp. 1930.

2011. október 25., kedd

Bodrogkisfalud Zemplén vármegye monográfiájában

Bodrogkisfalud
Bodrogkisfalud, bodrogmenti magyar kisközség. Van 192 háza és 1243, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Körjegyzőségi székhely. A borsod-miskolczi gőzmalom részvénytársaságnak itt telepe van. Van postája, távírója és vasúti állomása. Ősrégi község, melyre a Buttkaiak már 1220-ban kir. adománylevelet nyertek. 1341-ben Micz bán fiaié: Istváné, Ákosé, Lórándé és Lászlóé, azután e nemzetségből származott Zeghi családé, 1418-ban az Agárdiaké és a Tárkányiaké. 1456-ban a Pálócziaknak is van itt részbirtokuk, melyet a Dobiaknak és a Monakiaknak elzálogosítanak. 1469-ben Mátyás király a tokaji várbirtokhoz csatolja és Szapolyai Imrének adományozza. 1478-ban Czékei János, 1483-ban az eszenyi pálosok, ugyanakkor a Kisfaludi Dancsok is részbirtokosai. 1510-ben Gerendi Lászlót, Dobó Zsófiát és Eödönffi Pétert iktatják egyes részeibe. Szapolyai János 1515-ben a maga részét a Krisztus testéről nevezett szepesi kápolnának adományozza, de Bethlen Gábor 281626-ban visszaadja a császárnak. 1647-ben III. Ferdinánd a szatmári jezsuitáknak adományozza a Szapolyai-féle részbirtokot. 1561-ben Soós János is birtokosa. 1567-ben a törököktől elpusztított faluként szerepel, de egy évvel később Ráskay Ferencz, Horváth György, Ilosvay György s Melyth Péter és Pál az urai. 1576-ban Zeleméri Kamarás Miklóst is itt találjuk, míg az 1598-iki adóösszeírásban Tussay Albert és Ferencz, Hosszúmezey Anna, Körtvélyesy János és Zsigmond, Melyth Pál, Vitányi György, Czobor Mihály és Rákóczy Zsigmond vannak birtokosaiul említve, 1695-ben pedig Persy Anna és Jobaházi Dőry András is, de 1774-ben a szatmári kincstári uradalomhoz tartozik. 1809-ben a Szirmayaknak is van itt részük, most pedig a m. kir. tanulmány-alapnak van itt nagyobb birtoka. A községet hajdan egy ideig Meszesfalva néven is nevezgették. 1849 január 22-én a magyar és a császári seregek között itt ütközet volt, melyet a bodrogkeresztúri vasúti állomással szemben elhelyezett emlékoszlop jelöl. 1888-ban a Bodrog áradása okozott benne nagy kárt. A falu katholikus temploma 1720-ban épült, de az ú. n. Várhegyen a jezsuitáktól annak idején emelt templom romjai szintén láthatók még. A községhez tartozik Szegi puszta, a hol a Várhegyen hajdan Szegi vára állott. Innen vette nevét a Szeghi-család. Ennek a Szeghiek után 1528-ban Zerdahelyi László volt ura, azután Perényi Péter, kitől Serédy Gáspár elfoglalta. Majd Szapolyay János birtokába kerül, azután Bethlen Gábor foglalja el. 1569-ben kir. adomány útján Rákóczy György, Kálánssy Ferencz és Deregnyei Pál birtoka. 1573-ban Melyth Ferenczet és Györgyöt, három évvel később Zeleméri Kamarás Miklóst is egyes részeibe iktatják, később a Péchiek is birtokosai, kik 1640-ben a maguk részét a Keczereknek adják el. 1668-ban Usz Gábor és Berthóty Sámuel egyezkednek egyes birtokrészek fölött, 1695-ben pedig Persy Annát, 1754-ben Kálnássy Ádámot és Ferenczet iktatják egyes részeibe. Később azután a tanulmány-alap, majd gróf Aspremont, báró Berzeviczy, a Patay, Kazinczy, Dessewffy, Mudrány, Olchváry és az Okolicsányi család az ura. 1606-ban még községként szerepel, sőt az ez időből fenmaradt pecsétje szerint, város. Úgy látszik, hogy a Rákóczy-féle szabadságharczok alatt pusztult el.
(Forrás: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1905.)

Bodrogkisfalud és környéke 1910-ben
A Magyar Királyság 1:200000 méretarányú közigazgatási térképe (1910) [részlet] 

2011. október 20., csütörtök

Kisfalud 1956-os hősi halottja: Koczka László

Koczka László (Bodrogkisfalud, 1938. máj. 31. – Salgótarján, 1956. dec. 8.), az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz ártatlan áldozata. A 18 éves technikus "többszörös lőtt sérülés" következtében a helyszínen meghalt.


Emlékére a Független Kisgazdapárt állított emlékművet szülőhelye ma Ványai István nevét viselő terén.



Síremléke a bodrogkisfaludi temetőben áll az itt látható arcképpel.


A család birtokában lévő fénykép:


Forrás:
Nógrád. A megye összes halálos áldozata. (http://www.magyarforradalom1956.hu)
Kimutatás az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűz halottjairól (digitalisleveltar.nogradarchiv.hu)
Salgótarján történetének legtragikusabb és legsötétebb napja: 1956. december 8. (http://nmlevel2-1956.blogspot.com)

2011. szeptember 8., csütörtök

Hajó a Bodrogon


A DANUVIA nevű, 1925-ben épült motoros személyhajó 2009. szept 14-én Bodrogkisfaludnál.

Forrás: www.hajoregiszter.hu - Kádár Zoltán felvételei

2011. szeptember 2., péntek

Bodrogkisfaludtól Melbourne-ig: Ráskövy István

Ráskövy István 1936. november 25-én született Bodrogkisfaludon. Az általános iskolát ugyanitt végezte, majd Diósgyőrben tanulta ki a villanyszerelő szakmát. Életrajza szerint a Diósgyőri VTK kiváló birkózója, szakosztályának első olimpikonja volt. volt. További tanulmányait itthon nem fejezhette be, mert az 1956-os szabadságharc leverése után külföldre ment, s 1958 januárjában érkezett Ausztráliába. Melbourne-ben telepedett le.


1960-ban villanyszerelő vizsgát tett a Royal Melbourne Institute of Technologyn, melyet 1961-ben a sikeres mestervizsga követett.
1958-tól 1969-ig hétszeres ausztrál bajnok volt a kötött- és szabadfogású birkózásban, 79 kg-os súlycsoportban. Birkózó klubot alapított a richmondi Magyar Házban. Az 1964-es tokiói olimpián kilencedik helyezést ért el a kötöttfogásúak között ausztrál színekben.
1968-ban középiskolai műszaki oktató bizonyítványt, 1981-ben műszaki tanári diplomát szerzett.
Alapító elnöke volt a 2000-ben megalakult Ausztráliai Magyar Birkózó Szövetségnek.
Politikai téren aktív szerepet játszik, betölti a békebíró fontos szerepét is. Véleményét rendszeresen megírja az ausztráliai magyar és nem magyar sajtóban.
1986-ban megkapta az Order of Australia kitüntetést a birkózásért és az ausztrál társadalomért végzett hosszú, becsületes és kiváló munkájáért. 2000-ben elnyerte a Szent László Rend tagságát.
Szívügye a magyar nyelv és kultúra megőrzése az ötödik kontinensen.


Az eddigi adatok az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa. (Főszerk. Dr. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó, 2005. 167.oldal) című könyvből származnak. Életének további folyásáról nem találtam adatot, de talán akad valaki széles e világon, aki ki tudja egészíteni.

2011. augusztus 24., szerda

Keresztúr vasútállomása Kisfaludon

A Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei című honlap igyekszik bemutatni hazánk összes e körbe tartozó (meglévő és eltűnt, átalakított) emlékét. Természetesen a Bodrogkisfaludon található bodrogkeresztúrinak nevezett vasútállomás is látható a másfél ezernyi egyikeként.

A kép forrása: www.vasutallomasok.hu

Bodrogkeresztúr állomás oldalán további képeket is találunk, ahol jól látszik, hogy kisebb betűkkel a helyet adó település nevét is feltüntetik.

2011. augusztus 23., kedd

Első világháborús emlékmű



A bodrogkisfaludi hősi emlékmű felirata:

Hősi halottaink
Béres János, Gabura János, Heller Pál, Homovits János, Horváth Károly, Juhász Mihály, Kazsek István, Kiss János, Komesko János, Markovics József, Nedeczki György, Niederreiter Sándor, Nyitray János, Prekop Mihály, Prohászka János, Radványi József, Rozmán András, Rozmán József, Sallay József, Sárossy János, Szabó József, Szendy András, Valler András, Vincze János, Zakuczki János, Zelenák András
Nyugodjanak békében!
1938-1945
ifj. Derecskei Ferenc

Az emlékmű Jassó István (Erdőbénye) alkotása. 2011-ben felújították.
Az emlékműről fénykép látható az Első világháborús hősi emlékművek című országos gyűjteményben.